A Tao minden l�tez�s �r�kk�val� �sforr�sa, szubsztanci�lis er�, amely mindent l�trehoz. T�rv�ny, amely a vil�gban hat an�lk�l, hogy besz�lne vagy cselekedne, �s ez a helyes cselekv�s m�rc�je is. Ez teh�t a mindent mag�ba foglal� �r�kk�val�s�g, a term�szeti �s erk�lcsi vil�g legf�bb princ�piuma. Nem azonos egy szem�lyes istennel, akihez a h�v� im�dkozhat. A Tao a vil�g �sfoka, mivel bel�le keletkezett minden. A vil�g keletkez�se el� a neml�t �llapot�t helyezi. Ebb�l keletkezett a l�t, vagyis a mindens�g egys�ges volt�nak �llapota, melyben minden k�l�nb�z�s�g m�g sz�tv�lasztatlan. Ez az egys�g hozza l�tre a Yin �s Yang kett�ss�g�t; az �ser�k dualizmus�b�l keletkezik az �letlehelet, amely a k�t er� harm�ni�j�t eredm�nyezi. Az �r�kk� mozg�, v�ltoz� vil�g egys�ge nem egy k�l�n�s vagy egyes anyag, hanem egy �ltal�nos.

A term�szetes egys�g az ellent�tek keletkez�se miatt sz�nt meg. Az ember ahelyett, hogy �szt�n�s biztons�ggal a vil�gt�rv�ny �tj�n j�rna �s cselekedeteiben ehhez alkalmazkodna, elt�volodik az �r�k rendt�l, �s bajba ker�l. A vil�gon minden v�ltozik, keletkezik �s elpusztul, a dolgok bels� t�rv�nye alapj�n. A Tao t�rv�nye szerint ebbe a mozg�sba beavatkozni nem lehet �s nem is szabad. A b�lcs ember egyetlen feladata, hogy felismerje �s t�tlen�l szeml�lje a t�rv�ny m�k�d�s�t, �s �ljen vele �sszhangban. A b�lcs cselekv�se a „nem cselekv�s” (wu wei), k�rnyezet�re puszta l�t�vel gyakorol hat�st an�lk�l, hogy a gyorsan elavul� c�lokat g�rcs�s igyekezettel hajszoln�. A v�gs� c�l az �r�kk�val�s�gban val� szeml�l�d� elm�lyed�s, a nyugodt v�gyn�lk�lis�g, a vil�gi dolgokt�l val� tart�zkod�s. A legr�gebbi taoista alkot�s a Tao Te King, a h�res k�nai filoz�fus, Lao-ce nev�hez f�z�dik.

Lao-ce (Lao=�reg, ce=mester) a k�nai szellemi �let legtitokzatosabb �s legvitatottabb alakja. A hagyom�ny Konfucius (i.e. 604-517) id�sebb kort�rs�nak, �s nagy ellenfel�nek tartja. M�s kutat�k k�ts�gbe vonva ennek az �ll�t�snak a helyess�g�t, mondabeli alaknak tekintik. A hagyom�ny szerint Lao-ce a Jangce-vid�k egyik faluj�b�l sz�rmazott, �s egy ideig udvari lev�lt�rnok volt Lojangban. �lete v�g�n egy fekete �k�r h�t�n el akarta hagyni K�n�t, a hat�rszoros parancsnoka azonban felsz�l�totta hogy el�bb �rja le gondolatait a vil�gr�l �s az �letr�l. Ennek a k�v�ns�gnak tett eleget a Tao Te King megfogalmaz�s�val. Azut�n a „Nyugat barb�rainak” hirdette a ta�r�l sz�l� tant, �s etikai el��r�saiban vonja le alapeszm�j�b�l a gyakorlati k�vetkeztet�seket: „Nincs nagyobb b�n, mint engedni a moh�s�gnak, nincs nagyobb baj, mint ha valaki nem tudja m�rs�kelni mag�t, nincs gonoszabb veszedelem mint a nyer�szked�si v�gy”.

Lao-ce nem csak az egy�n t�k�letesed�s�t tartotta lehets�gesnek. N�pe gondolkod�ira jellemz� szoci�lis hajlamainak megfelel�en az �ltala hirdetett mor�lis elveket alkalmas eszk�znek tekintette arra, hogy meg�j�tsa a csal�d, a sz�kebb haza, az orsz�g �s a vil�g erk�lcs�t. Az �nz�sben �s sokfajta buzg�lkod�sban em�szt�d� vil�g csak akkor rem�nykedhet javul�sban, ha visszatal�l a romlatlan, term�szetes �llapothoz, �s kiz�r�lag a ta�nak engedi meg hogy ir�ny�tsa, mert „az �g ta�ja seg�ts�g �s nem �rtalom, a szent ta�ja munk�lkod�s, �s nem k�zdelem.”
From: anime-love.extra.hu